Megint jött az isteni szikra, ha már ennyire sajtra emlékeztet: le kellene nyomatni. Ehhez a legalkalmasabb egy konzervdoboz, ugyebár, ahogy a pástétomoknál szokás.
S működött. Egész délután pihent a sajtom a mosogatóban a barackbefőtt alatt. Majd a kíváncsiság hajtott és megnéztem.
Igazán jól nézett ki. Szépen összeállt, néhol persze kicsit még puha volt, de azt a részt aláhajtottam, újra nyomattam. S estére lett egy formás kis sajtom. Sajnos nem mértem meg a súlyát, de olyan 100 - 150 g lehetett.
Felvágtam és megkóstoltuk: MOZZARELLA ÍZE LETT! :-)) Ezt sohasem gondoltam volna, de nagyon finom, kicsit édeskés.
Egész biztosan ismét kipróbálom és utánanézek, hogyan is készül a mozzarella. S legközelebb pontos adatokkal szolgálok.
Soha sem lehet tudni, mire jó a véletlen!
ponosan ezt allapitottam meg en is !! szerintem igy keszitik a mozzarellat !!! puszi
VálaszTörlés