Oldalak

2012. május 18., péntek

Stefániavagdalt koszorú

Életem Párjának van egy unokahúga, aki nagyon kreatív. Hagyományos recepteket tud úgy átvariálni, hogy az íz megmarad, de lesz az ételnek valami kis pikantériája. S mivel blogot nem ír, nem is tudja közkinccsé tenni ezeket a finomságokat. Néha utána szoktam főzni és közzétenni, hogy ne vesszenek el ezek az értékek. Most kettőnk közös műve az alábbi finomság. Míg ő bacon szalonnába csavarta a Stefánia vagdaltat, én s koszorú körítéssel tettem igazán ünnepi étellé.
Azt nézze el nekem mindenki, hogy nincs a koszorúról teljes alakos fotó. De Nagyfiú annyira éhes volt már, hogy rohamtempóban kellett az asztalra varázsolni az ebédet. S amikor már vidáman falatoztunk, akkor kérdezett rá Életem Párja, hogy egyáltalán lefényképeztem-e. Hát nem! Gyorsan mentettem a menthetőt és ez lett belőle. :-))


Hozzávalók:

6 db tojás keményre főzve
1 kg darált hús (sertés- marha vegyesen a legjobb)
2 cs bacon szalonna
1 kis fej hagyma
1-2 zsemle
2 gerezd fokhagyma
1 db tojás

bors
tej

A tojásokat megfőzzük, megpucoljuk. A zsemléket felszeleteljük, beáztatjuk a tejbe. A hagymás felkockázzuk, pici olajon üvegesre pároljuk. A darált húst egy nagyobb tálba rakjuk, hozzáadjuk a hagymát, préselt fokhagymát, sóval, borssal ízesítjük, a kinyomkodott zsemlét belerakjuk és tojással alaposan összegyúrjuk. Ha túl keménynek találnánk a fasírtalapot, tegyünk bele egy keveset a zsemle tejéből. Még jobb robotgép dagasztóspiráljával vagy a dagasztóhoroggal dolgozni. Szép plasztikus lesz a massza tőle.

Egy kuglófformát kibélelünk a baconnel, hogy az oldalán túllógjanak a szeletek.

A fasírthúst egyharmadát szétterítjük a forma alján.

 Erre pakoljuk az egész tojásokat, majd beborítjuk a maradék masszával, alaposan a tojások közé és a forma külső- belső szélei közé nyomkodva.

 Beborítjuk  a szalonnával, behajtjuk a széleit a belső nyílás mellé. 

Alufóliával beborítjuk és fél órát 200C fokos sütőben légkeveréssel így lefedve sütjük. Majd eltávolítjuk a fóliát és még fél órát 190C fokon pirítjuk. Egy kisebb lábasba leöntjük a levét, hőálló tálra borítjuk és a domború oldalát is szép pirosra sütjük.



JÓ ÉTVÁGYAT!

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jól néz ki koszorú formában is, egy roppant egyszerű mégis dekoratív étel:) És hidegen is nagyon finom:) Jó utat neked és jó időt a kőzetek tanulmányozásához:)

    VálaszTörlés
  2. Örülök, ha tetszik! Vicces volt rájönni erre a rém egyszerű formára. De nagyon finom volt és hidegen, vékony szeletekben elvittük ebédre szendvicsben. Irtó praktikus volt. A tanulmányozás szerdán indul. Köszönöm a jókívánságokat! :-)

    VálaszTörlés