Egy új szerelem

Az úgy kezdődött, hogy a férjem hazatért egy öntöttvas wokkal. Nézegettem, méregettem. Szép volt, nem mondom, de iszonyú nehéz és vadi új a kerámialapos tűzhely. Hát levándorolt az alagsori kamrába és tegnapig ott várta jobb sorsát. Akkor Férj felcipelte, elmostam és azt mondtam, holnap kínait eszünk. Hogy mitől lesz egy étel kína? Fogalmam sincs! De ha már wokban készült szójaszósszal, hát nevezzük annak. Csirkemell is került a boltból, répa, rizs volt otthon. Néhány itteni recept tanulmányozása után nekiláttam az előkészületeknek és egészen jól ment a főzés.Az étel kinézete is megelégedésemre szolgált. Mennyei illatok szállingóztak, az ízek pedig olyan orgiát eredményeztek, hogy mindenki degeszre ette magát. Még magzatom is szó nélkül lapátolta be a végeredményt.

Sajnos kép még mindig nincs, a gépbe nem tudtam életet lehelni, viszont van recept, lehet vele próbálkozni.

Zöldséges csirkemell wokban

40 dkg csirkemellfilé
  2 db sárgarépa
  1 szál póré vagy 1/2 fej hagyma
  1 db fehérrépa
  1 db vastaghúsú paprika (pl. pritamin)
szójaszósz
só
bors
liszt


A csirkemellet vékony csíkokra vágjuk (de tényleg, akkor sül hamar át és lesz omlós), a répát pucolás után háromba vágjuk és uborkagyalun vagy aki tudja késsel, hosszában!!! nagyon vékony csíkokra aprítjuk. A fehérrépával ugyanígy teszünk. A hagymát is csak szép vékony szeletekre vágjuk a paprikával egyetemben. A húst lisztben megforgatjuk, hogy jó kis szaftja legyen majd az ételünknek. De utána szépen kiterítjük, mert ha egymáson marad összeragad és nézhetjük a kínai húsgombócunkat a csíkok helyett. Amit ráadásul nehéz már szétoszlatni.
A wokot feltesszük a tűzforrásra és a legnagyobb lángon felhevítünk 1 evőkanál olajat benne. Rádobjuk a hagymát, és folyamatos kevergetés mellett üvegesre pirítjuk. Majd jöhet rá a zöldség, ezt is kevergetjük, hogy csak piruljon, de ne égjen. Kicsit sózzuk és tovább kevergetjük. Ha már késznek nyilvánítjuk,azaz még ropogós, de mér nem nyers ízű, kiszedjük egy tányérra. Ismét 1 evőkanál olajat hevítünk a wokban, erre jöhet a husi. Nem kell neki sok idő, talán 5 perc és a folyamatos kevergetés ellenére vagy éppen ennek hatására szépen megpárolódik. Ekkor ráöntjük a szójaszószt, úgy 1-2 evőkanálnyit, bár én sohasem mérek, amolyan "érzés szerint" főzök. Jöhet hozzá a zöldség és még egy kis pirítás, némi frissen őrölt bors és kész is a remek vacsora. Kis rizs avagy üvegtészta hozzá, s nevezhetjük kínainak. Akinek kedve van tehet bele gombát, esetleg ananászt is, ez csak ízlés kérdése.

Amire rájöttem: Julia Child-dal (van e ki e nevet nem ismeri?) egyetértésben, a gáz a legjobb tűzforrás, a feng shui is ezt vallja, kell a tűz az ételkészítéshez. Sajnos a villanytűzhely sok jó tulajdonsága mellett, nem alkalmas erős tűzön való pirításra. Kár, hogy errefelé nincs gáz, a konyhában meg  hely egy palackos főzőlapnak.