2012. december 31., hétfő

BÚÉK 2013!

Éjfél van régi


 MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK KÍVÁNOK 
SIKEREKBEN GAZDAG, 
EREDMÉNYES, 
BOLDOG ÚJ ÉVET 
A 2013-AS ESZTENDŐRE!

2012. december 27., csütörtök

Rántott hal - más köntösben

Szerencsésen megérkeztünk, hogy folytassuk az ünneplést. Kicsit lecsendesedve, de egészen az új évig. Nálunk ez így szokás a kétlaki életmód, a két család miatt. Megosztanám Veletek a karácsony történéseit és egy remek vacsora receptjét.

Sok családban, 25-én reggel van egy szép közös reggeli, nálunk ez 24-én. Karácsony első napján úgyis nagy családi ebéd van, nincs kedvünk enni, és nyugalom sincs. Ezért évekkel ezelőtt az egészet áttettük szenteste reggelére. Szépen megterített asztal mellett kezdjük a napot, ráhangolódunk a napi tevékenységekre, az  estére, Jézus-várásra. Bearanyozza a napot ez a szép élmény.

A "menü":
 - lágytojás
 - áfonyás házi májpástétom
 - fekete erdei sonka
 - sajtok
 - felvágottak
 - kovászos tönköly kenyér

 - kávé
 - tea




Az ebéd mákos guba volt, házi gubarúddal. Sajnos kép nem készülhetett róla, oly gyorsan elfogyott.

Estére tengeri halat "rántottam" kukoricapelyhes-mandulás panírral.

Hozzávalók:

4 szelet ponty vagy más hal
2 tojás

bors
liszt
2 marék kukoricapehely
100 g hámozott madula

A halat sózzuk, borsozzuk, picit állni hagyjuk. A tojást kis sóval felverjük. A kukoricapelyhet zacskóba tesszük egy sodrófával  kicsit összetörjük, a mandulát éles késsel felaprítjuk, a kukoricapehelyhez adjuk, alaposan összevegyítjük. A halszeleteket megforgatjuk a lisztben, majd a tojásban, végezetül a mandulás keverékbe. Egy sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük. Kis darab vajat teszünk minden szeletre és 200C fokos sütőben, alsó-felső sütéssel (a légkeverés kiszárítja!) 20- 25 perc alatt szép pirosra sütjük.  


Karácsonyfánk:



És egy csodaszép Betlehem, a kisfiam ajándéka:

2012. december 22., szombat

Kedves Olvasóim, Barátok, Ismerősök!

Szeretném megköszönni kitartó érdeklődéseteket, hogy benéztetek hozzám, kedvesen biztattatok, dícsértetek, pár szóval vigasztaltatok!

Kívánok Mindenkinek Boldog Karácsonyt, sikerekben gazdag Új Évet! Jövőre Veletek, ugyanitt, jó egészségben, békében, boldogságban!

Györgyike - gionetta


Angyalka by Nagyfiú :-)

Bősze Éva:Angyalszárnyon

Küszöbön van már az ünnep,
ajtót tárok, - lépjen be!
Boldogságom egyre teljebb,
gyertyát gyújtok szívembeיִ

Hadd lobogjon fel az égig!
Szállok én is lázas lángon,
égi úton csillagfényig, -
földre hozom édes álmom:

Vigasztalást, megbékélést,
szeretetet, hő bizalmat,
csendet, békét és megértést,
amit csak egy hű szív adhat.

Boldog álom! Légy valóság!
Örvendjen minden szenvedő,
ragyogjon mennyei jóság,
örökkévaló jövendő.

Reménycsillag, égi kisded
áraszd fénnyel a világot!
Angyalszárnyon termett ünnep,
hozd az igaz boldogságot!

2012. december 17., hétfő

Dresdner Christstollen - Drezdai karácsonyi kalács


 Láttam már fent pár Stollen receptet. Ez egy igazi német karácsonyi sütemény. Tradicionális.

Története a következő:
A kézzel készült Christstollen valószínűleg Németország legrégebbi hagyományos karácsonyi süteménye. Hivatalosan először 1329-ben a Saale-menti Naumburgban említették mint Henrik püspök karácsonyi ajándékát. Akkoriban a stollen még csak egy kelt tésztából készült szegényes étel volt az adventi böjt idejére. A mai napig változatlan formája a fehér cukorbevonattal együtt a pólyába tekert, újszülött Jézusra emlékeztet. Mivel a középkorban a katolikus dogmák nem engedélyezték vaj vagy tej fogyasztását böjt idején, a stollen tésztáját is csak vízből, zabból és repceolajból lehetett készíteni. 1491-ben azonban VIII. Ince pápa egy „vajlevélként” (Butterbrief) ismertté vált levélben, engedélyezte olaj helyett a vaj használatát azzal a feltétellel, hogy akik ezáltal „vétkeztek”, azoknak a bűnbocsánatért fizetniük kellett, mely bevétel többek között a Freibergi Dóm felépítését is szolgálta. A „vajlevél” kezdetben csak az uralkodóházra és beszállítóira vonatkozott, de érvényét nem sokkal később nagyvonalúan kiterjesztették a lakosságra is. Így tehát jogosan állíthatjuk, hogy egy pápa is közreműködött a stollen ma is használatos receptjének kialakulásában. A hagyomány szerint a szászországbeli Torgauban élő Heinrich Drasdo udvari péktől származott az ötlet, hogy az adventi böjtben fogyasztott szegényes kalácsot karácsonyra különböző ínyencségekkel, például aszalt gyümölcsökkel gazdagítsák. Így született meg a böjti kalácsból a ma is ismert ünnepi gyümölcskenyér.
A Christstollen egyik változata, a „Dresdner Stollen” (magyarul: Drezdai stollen) egész Szászországban és azon kívül is híres volt. A naumburgi bejegyzés után körülbelül 150 évvel, „anno 1474-ben” tűnt fel akkor még „Christbrod” (szó szerinti fordítása: Krisztuskenyér) néven egy, az udvar részére kiállított számlán. Eredetileg a helyi szóhasználatban a „Striezel” elnevezés volt elterjed, a drezdai Striezelmarkt (magyarul: Kalácspiac), Németország legrégebbi karácsonyi vására is, ennek a tradicionális süteménynek köszönheti a nevét. A városban 1500 óta árulják a karácsonyi stollent („Christbrod uff Weinachten”). A szász pékek 1560 óta minden évben a szent ünnep alkalmából megajándékozták tartományurukat kettő, másfél méter hosszú és 36 font (kb. 18 kg) súlyú karácsonyi stollennel. Ezek olyan nehezek voltak, hogy nyolc pékmester és nyolc inas tudta csak a kastélyba vinni őket. II. (Erős) Ágost drezdai választófejedelem 1730-ban egy 1,8 tonnás, óriási stollent süttetett, amit aztán 24 000 szeletre vágtak fel. Ehhez az eseményhez kapcsolódik a minden évben advent második szombatján megrendezésre kerülő Stollenfest elnevezésű ünnepség a Striezelmarkton. Igazolt tény, hogy Siebenlehn és Meißen város pékjei a maguk idejében messze híresek voltak a stollenükről. A siebenlehni mesterek „szekérszámra” szállították stollenjeiket Drezdába, az ottani pékcéh legnagyobb bosszúságára. Csak a harmincéves háború végén, 1648-ban harcolták ki maguknak a kiváltságot a drezdai pékek, hogy csakis az általuk készített stollent lehessen a Striezelmarkton árulni. Miután megszokottá vált, hogy a pékek kedvükre használhatták a „Dresdner Stollen” elnevezést, a stollen az NSZK és az NDK kiegyezési tárgyalásain is szóba került. Ennek eredményeképp Németország újraegyesítése után a „Dresdner Stollen”-t mint márkát bejegyezték, és eredetvédetté nyilvánították: vagyis 1997 óta csak a Drezda térségében sütött stollenek viselhetik ezt a nevet. Az „eredeti” drezdai stollen kifejezés helyes használatára a „Schutzverband Dresdner Stollen” egyesület ügyel, mely mintegy 150 drezdai és Drezda környéki pék illetve cukrász érdekeit képviseli. Ettől eltekintve szerte Németországban még mindig nagy mennyiségben adnak el legkülönbözőbb nevű stolleneket, így például az Érchegységben („Erzgebirgischer Stollen”), Észak-Rajna-Vesztfáliában („ Stollenspezialist”), Brémában („Bremer Klaben”), Vesztfáliában („Westfalenbäckerstollen“, „Münsterländer Stollen”), Erfurtban („Schittchen”), Münchenben („Münchner Kindl Stollen”), az Eifel-hegységben („Stollenbäcker“), Köln környékén („Kölner Stollen“). A Kuchenmeister a legnagyobb ipari stollengyártó cég, amely üzeme Soest városában, Vesztfáliában található. (Forrás: Wikipedia)

Dresdner Stollen (Drezdai stollen) 

A „Schutzverband Dresdner Stollen” védegylet ösztönzésére és a berlini Főtörvényszék 1996. március 26-i döntése alapján a drezdai stollent bejegyezték a Német Szabadalmi és Márkahivatalnál, és eredetvédetté nyilvánították. A Szövetségi Törvényszék 1997. április 17-én megerősítette ezt a döntést, így a drezdai stollent csak a drezdai illetve környékbeli pékségek forgalmazhatják. Összetevői alapján három fajtát különböztetnek meg: „Echter Dresdner Stollen” (Igazi drezdai stollen), „Echter Dresdner Christstollen” (Igazi drezdai karácsonyi stollen) és „Original Dresdner Christstollen” (Eredeti drezdai karácsonyi stollen). A drezdai gyümölcskenyér 10 kg liszthez vagy keményítőhöz minimum 3 kg szinte vízmentes zsiradékot tartalmaz, amelynek legalább a fele tejszármazék. Legalább 7 kg aszalt gyümölcsöt, legtöbbször mazsolát illetve kandírozott citrom- vagy narancshéjat, és legkevesebb 1 kg mandulát adnak hozzá. Barackmarcipánt nem szoktak a tésztájába tenni. A stollen több, mint százéves receptje 3 font (kb. 1,4 kg) liszthez a következő összetevőket írja elő:
  • 300 g cukor
  • 1 ¼ font (kb. 59 dkg) vaj
  • ¼ font (kb. 12 dkg) marhafaggyú, manapság inkább zsír
  • 1 ½ font (kb. 70 dkg) rumba áztatott mazsola
  • ¾ font (kb. 35 dkg) kandírozott citromhéj
  • ¾ font (kb. 35 dkg) mandula
  • 110 g élesztő
  • 1 csipet só
  • reszelt citromhéj
  • kb. ¼ liter tej
  • Kenéshez: 15 dkg vaj
  • 20 dkg porcukor
A durvára aprított mandulát, mazsolát, kandírozott citromhéjat (mehet felesbe narancshéjjal) 2-3 ek rummal elkeverjük és egy éjszakát állni hagyjuk. A lisztet egy tálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, ebbe beleöntjük az 1 dl tejben 1 ek cukorral feloldott élesztőt. Liszttel megszórjuk és 20 percet kelni hagyjuk. Hozzáadjuk a cukrot, vajat, marhafaggyút/ zsírt, sót, citromhéjat és tejet. Ebből egy viszonylag kemény tésztát dagasztunk. 30 percet kelesztjük.

 Ezután a rumos gyümölcsöket beledolgozzuk, kétfelé vesszük. 
Két hosszúkás nudlit formálunk a tésztából.
  A közepüket a nyújtófával benyomjuk. 

Az egyik hosszanti oldalát a másikra ráhajtjuk, így kapja meg a tipikus Stollen formát. 

A két Stollent sütőlemezre fektetjük és letakarva 30 percig kelesztjük. 200C fokra előmelegített sütőben 50-60 perc alatt készre sütjük.

Forrón! lekenjük olvasztott vajjal és megszórjuk porcukorral, ezt addig ismételjük, míg a  vaj és a cukor el nem fogy.

 A sütés után a stolleneket legalább 3 hétig hűvös helyen kell tárolni, amíg el nem érik a megfelelő nedvességet és szilárdságot. Az igazi drezdai stollen soha nem tartalmaz marcipánt. Megfelelő körülmények között (nyirkos helyiségben vagy pincében, nem fagyasztva) tárolva gyakran húsvétig is eláll. (Recept: Wikipedia, elkészítési leírás tőlem)




2012. december 16., vasárnap

Van az úgy,

hogy az ember reggel felkel és álmában sem gondolja, milyen fordulatot is vesz az élete estére. Így történt ez velem is. Reggel békésen (már amennyire) készülgettünk, hogy megyünk a karácsonyi vására Stuttgartba. Mire odaértünk, mindenki idege elsimult. Végigsétáltunk, megnéztünk mindent és erre megláttam. Nem akartam venni, pénz sem volt sok nálunk, de mégis, valahogy bekúszott a táskámba - két szilikon bonbon forma. :-))

Ennek folyományaként még a vonaton megszületett a döntés, milyen bonbon is készüljön. Itthon villámgyorsan  nekiláttunk Életem Párjával és 2 óra múlva már kóstolgattuk is életem első bonbonjait. :-))

Íme a végeredmény - Mogyorókrémes praliné, alias Ferrero Küsschen


Hozzávalók:

200 g étcsokoládé
50 g mogyoró, aprítva, pirítva
50 g mogyorókrém

Nem akarok okoskodni, Praliné Zsuzsi régen leírta, mit és hogyan kell elkészíteni, ITT megtaláljátok. Az ő utasításai alapján elkészítettem a bonbonok kapszliját.
A töltelékhez a mogyorót megpirítottam. A megdermedt csokiformába tettem egy kevés mogyorót, rákanalaztam a mogyorókrémet, betettem a hűtőbe. 10 perc múlva kivettem, talpaztam, ismét hűtőbe tettem és 20 perc múlva már kóstolgattuk is.



















 JÓ ÉTVÁGYAT!

2012. december 15., szombat

Karácsonyig még elkészül - gasztroajándék ötletek


Néhány gasztroajándék ötlet, ami biztos sikert arat családtagok és barátok körében.

Mézeskalács, mézeskalács gyertyatartó


Almás hagyma chutney


Bazsalikomos eperlekvár - fagyasztó kiürítésére is tökéletes megoldás



Csokis karamella


Vaníliás karamella


Kókuszos karamella


Mozart golyók

 
 Színes szórócukor helyett forgathatjuk kristálycukorban, vagy kókuszreszelékben, esetleg csokoládéval is bevonhatjuk.

Kovász

 

Házi szárított élesztő


Öregtészta



2012. december 14., péntek

Gyertyáink

Állandó beszállítóm, férjem unokahúga az idén nagyon szorgalmas volt, rengeteg gyertyát égetett el. Ennek következtében jó sok gyertyacsonk várt arra, hogy új életre keltsük őket.


Hát nem az a csapjuk össze és kész van elfoglaltság. Mivel nincs rezsóm, sajnos a villanytűzhelyen kell melegítenem a viaszt vízfürdőben. Ez órákig eltart, mert forralni ezt sem szabad, akárcsak a csokoládét. A kanóc viaszba lógatása nálam nem volt be, így egy egyszerű fehér gyertyát, a legolcsóbbat, szoktam méretre vágni és arra öntöm a viaszt rétegenként. Amikor az utolsó sorra kerülne a sor, hagyom a gyertyát megszilárdulni, teljesen kihűlni. Ekkor valószínűleg egy lyuk keletkezik a kanóc körül, ahogy az anyag hűl és szilárdul, zsugorodik (barna gyertya, középső sor balról a 2.). Végezetül feltöltjük viasszal a kellő magasságig, de ez már ne legyen több 1 cm-nél( hátsó sor 2 szélső). Ezt is hagyjuk szobahőmérsékleten megszilárdulni. Legjobb, ha másnap vesszük ki a formából. Formának megteszi bármilyen  műanyag pohár, konzerves doboz, de lehetőleg ne vízszintes csíkozással. Abból csak nagy nehezen lehet kiszedni a gyertyát. Én megszenvedtem vele alaposan, még a fagyasztóban is jártak a gyertyák. A poharakba lehet tenni hullámos kartonpapírt, érdekes szövésű anyagot, bevonni folpackal, hogy elengedje a gyertya szilárdulás után. Jó szórakozást mindenkinek. :-))






2012. december 13., csütörtök

Mézeskalácsoztunk

Elkészültek a mézeskalácsok. Bár ahogy Nagyfiú nyilatkozott, ez még nem a vége, mert komoly terveket fontolgat magában még e téren. No, majd meglátjuk!



Ajándékba készültek a mécsestartók, remélem örömet szerzünk velük a megajándékozottaknak! Mivel 3 éve nem készítettem mézest, kicsit kijöttem a gyakorlatból, de azért nem lettek rosszak. Évekig kerestem a számomra ideális receptet, mígnem egy alkalommal a szokásos évi IKEA látogatás alkalmával meg nem találtam. Azóta ez készül nálunk. Nagyon kiadós a tészta, hamar megpuhul és sokáig eláll. Néha márciusban akadunk rá, de teljesen élvezhető állapotban.

Hozzávalók:

3 dl méz
4 dl! cukor
1 cs mézeskalácsfűszer
35 dkg margarin
3 dl tejszín
1,5 kg liszt
1 ek sütőpor

1 db tojásfehérje
kb. 20 dkg porcukor
ételfesték

A margarint a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a mézet és a fűszert. A hideg tejszínt kemény habbá verjük, óvatosan a krémbe forgatjuk. A sütőport lekeverjük a liszt felével és a masszába keverjük. Letakarva egy éjjelt állni hagyjuk.
Másnap a liszt maradékát a tésztába gyúrjuk, nyújtjuk, szaggatjuk és 180C fokon szép pirosra sütjük.

A tojásfehérjét nagyon lassan, apránként csorgatjuk a cukorba és csak annyit, amennyitől éppen csak folyós lesz a massza, a fakanáltól szalagosan esik le. Ha gondoljuk, tehetünk bele ételfestéket is. Zacskóba töltjük, az alján egy nagyon pici lyukat vágunk és ezzel írókázzuk meg a mézeskalácsokat. 
A terülőmázhoz egy tálban némi tojásfehérjét kevés vízzel elkeverünk és a mézeskalácsokra ecsettel vagy kiskanállal visszük fel. Egyszerűbb, ha előtte kikontúrozzuk a formát. 







Pssssszt, a mester alkot! :-))





És a művei

2012. december 12., szerda

Almás hagyma chutney

Volt két szép darab maradék póréhagymám, amit el kellett sürgősen használnom. Mivel akciósan adták, Életem Párja rögtön vett 2 kilót belőle. Ugye, ha a férfi vásárol, a praktikum vezérli, no meg a hasa. Ettük már levesnek, volt tart tölteléke, valami mást akartam belőle. Tudtam, hogy Trollanyunál már láttam hagymachutneyt, s minden hozzávaló megtalálható volt a konyhámba, az Ő receptje alapján nekiláttam. Kiváló gasztroajándék, de a mézes- mázas mustáros tarjának is tökéletes kiegészítője ez a chutney, azaz hagymalekvár. Kell is annyi ideig főzni, mint egy másfajta lekvárt, de megéri.








Hozzávalók:

40 dkg hagyma, nagyon finomra aprítva, nálam póré
90 dkg alma, (tisztítva mérve ennyi) hámozva és kockára vágva
12 dkg mazsola, de ezt el is lehet hagyni
5 dkg friss gyömbér hámozva, reszelve
1 tk. szárított gyömbér
1 tk. mézeskalács fűszerkeverék
45 dkg lágy barna cukor, nálam csak 30, de ha mazsolát is teszünk bele, még ennyi sem kell
2,5 dl almaecet, szerintem elég csak 2 dl
1/2-1 tk. só
1/2 tk. őrölt bors

Egy vastagfalú fazékba beletesszük az összes hozzávalót és alacsony lángon elkezdjük főzni, az egész csak gyöngyözve forrjon. Időnként megkeverjük, ezért is fontos, hogy olyan edényben készítsük el, amiben nem tud leégni. Addig folytassuk a főzést, amíg az állaga sűrű lekvárra nem kezd hasonlítani és az összes folyadék elpárolgott az edényből. Számítsunk kb. 2- 2,5 órát, de lehet 3 is belőle. Egy trükk, hogyan ellenőrizzük, készen van-e a lekvárunk, beleállítjuk a fakanalat, amikor kihúzzuk és a résben nem gyűlik már össze folyadék, akkor késznek nyilváníthatjuk. Ekkor kanalazzuk az egészet kifőzött üvegekbe és zárjuk le. Legalább két hétig hagyjuk összeérni az ízeket, ideális kamra körülmények között két évig is eltartható, de ettől nem kell tartanunk.



















JÓ ÉTVÁGYAT!

2012. december 11., kedd

Mézes- mázas mustáros tarja egyben

A hétvégén felavatásra került a csodás öntöttvas lábasom eredeti funkciójában is. Míg mi misén voltunk, a tűzhellyel együtt elvégezte a dolgát, már csak azt kellett megvárni, hogy megpiruljon a teteje és a szósz elkészüljön. No jó, előtte azért bepácoltam a húst. Mennyei lett. Bátran ajánlom mindenkinek az ünnepi asztalra. Előző este nyugodtan bepácolhatjuk és szépen elsülöget magában, párszor meglocsoljuk, nincs vele sok gond. 



Hozzávalók:

1,5 kg tarja egyben
2 ek dijoni mustár
2 ek méz
1/2- 1 kk. örölt gyömbér
1 csiper fahéj

bors
200 ml fehérbor
150 ml tejszín
ízlés szerint keményítő

A húst megmossuk, szárazra töröljük, sózzuk, borsozzuk. A páchoz a mézet elkeverjük a mustárral, gyömbérrel, fahéjjal ízesítjük. Ezután a hús alsó felét bekenjük a páccal, belehelyezzük a sütőtálba, a többi oldalát is megkenjük. A maradékok óvatosan elosztjuk a hús tetején. A hús alá öntjük a bort és hideg sütőben kezdjük sütni 160C fokon. Időnként meglocsoljuk a húst a saját levével. Amikor látjuk, puha a hús, 200 fokon kicsit rápirítjuk a mázat. Ezután kivesszük a húst a léből, melegen tartjuk. A hússzaftot egy fazékba öntjük, összeforraljuk a tejszínnel, ha sűrűbbre szeretnénk, keményítővel sűrítjük.
Rizzsel tálalhatjuk.







JÓ ÉTVÁGYAT!

2012. december 7., péntek

Karácsonyi (majdnem) vegyszermentes nagytakarítás

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én utálok takarítani. Viszont még jobban utálom a koszt. Tehát takarítok. Igen ám, de nem mindegy mivel. Mert egyiknek az illata zavarta az orromat, a másik nem vitte le a vízkövet. De kivétel nélkül mind vegyszer volt. Ekkor találkoztam Ökoanyuval a Nők Lapja hasábjain és lázasan kutatni kezdtem a neten a környezettudatos háztartás után. Pár dolgot már előtte is használtam, de mostanra teljesen átalakítottam a mosásomat, a takarítószereimet lecseréltem. Az erről szerzett tapasztalataimat szeretném most, csak így egyszerűen, képek nélkül megosztani Veletek.
Valahol ezek is receptek, csak éppen más fazékban rotyognak, mint a csirkepörkölt. És ami a legnagyobb előnyük. Nagyon olcsón előállíthatók. Nem tudok árat mondani, nem számoltam utána, de hogy legalább a felét megspórolom az eddig kiadottnak, az biztos. Már csak ezért is megéri.

Kép innen: http://zoldvilagomegyesulet.blogspot.de/2011/10/mososzappan-keszitese-hazilag.html

Mosógél:

100 g mosószappan
6 l víz
200 g mosószóda

A szappant sajtreszelőn lereszelem, 1 l forró vízben feloldom. A maradék 5 l vizet (a legjobb egy erre a célra rendszeresített) lábasban felteszem melegedni. Hozzáadom a szappanos keveréket és csak addig melegítem, amíg teljesen homogén elegyet kapok. Ezután 3 l-t kimérek egy vödörbe, botmixerrel alaposan elegyítem, majd hagyom kihűlni. Ez lesz a színes ruhák mosógélje. A maradék mosószerhez hozzáadom a mosószódát, lekeverem. Ez rögtön elkezd bekocsonyásodni, de ez így van rendjén. Ezt is turmixoljuk és hagyhatjuk a fazékban kihűlni. Ezzel mossuk a fehér ruhákat. Másnap ismét mindkét mosószert turmixoljuk, majd üvegekbe töltjük. Mosásonként 50- 100 ml mosógélt adjunk a ruhákhoz.

Öblítés:

Mosásonként 1-2 evőkanál vagy 20 ml 10 %-os ecetet vagy almaecetet adjunk az öblítőtartájba.
Aki szeretne illatos ruhát, az cseppentsen max. 4 csepp illóolajat az ecetre. De ne többet, főleg ne sötét ruhánál, mert foltot hagy rajtuk és nehéz kiszedni. Kedvencem a Rossmann narancs és citromfűolaja. Teljesen természetes mindkettő, nem szintetikus. Törölközőkhöz és ágyneműhöz levendulát használok.

Folttisztítás:

Mivel jönnek a zsírfoltos, pecsétes abroszok így karácsony táján, vegyünk egy epeszappant valamelyik drogériában. Reszeljünk le belőle egy evőkanálnyit és oldjuk fel 150-200 ml forró vízben. Evvel a pasztával kenjük be a foltokat mosás előtt. Zsírfolt ellen remek. Más foltokat mosószódával kezelhetünk. Oldjuk fel a mosószódát forró vízben hagyjuk fél órát oldódni és ezt adjuk a ruhákhoz. Majd töltsük fel annyi meleg vízzel, hogy ellepje a ruhákat. Egész éjszaka ázhatnak és másnap mehetnek a mosásba. Ez az áztatás jót tesz a kissé beszürkült fehérneműknek is.

Általános fürdőszobai tisztító:

Nem szeretek 5 féle tisztítószerrel rohangálni, míg csillogó nem lesz a fürdőszoba. Hát fogtam a kiürült szórófejes flakont és ebbe készítettem be egy adag szert.

2 ek citromsav
2 ek Frosch általános tisztító (emiatt majdnem vegyszermentes a háztartásom)

A citromsavat feloldjuk egy edényben (mondjuk amit erre rendszeresítettünk) majdnem forró vízzel, hozzáadjuk a Froscht és beleöntjük a spriccelőnkbe. Feltöltjük langyos vízzel. Hagyjuk kihűlni, rátesszük a szórófejet. Evvel spricceljük be a mosdókagylót és fürdőkádat, csempét, csaptelepeket, de még a vécécsészét belül is. Hagyjuk 5 - 10 percet hatni, majd langyos vízzel leöblítjük.

Ha nagyon vízköves a csaptelepünk, vékonyan beszórjuk citromsavval, nedves konyhai törlővel körbetekerjük és legalább 1 órahosszát hagyjuk hatni. Utána langyos vízzel átöblítjük, puha kendővel letöröljük.

Ablaktisztító:

100 ml ecetet öntünk egy spriccelőbe vagy egy kiürült ablaktisztítós flakonba, ehhez adunk 1-2 csepp mosogatószert és feltöltjük vízzel. Ezután már csak be kell szórnunk az ablakot, egy mikroszálas kendővel áttörölni és egy gumilappal lehúzni vagy konyhai törlővel, esetleg újságpapírral szárazra törölni.

Kerámiapadló tisztítása:

Sajnos csak márvány (oh a nagyzoló, de mit tegyek apósom ezzel foglalkozott) és csempeburkolatunk van, így nem tudom, hogy parkettára jó e.

Tegyünk egy vödör (5 l) meleg felmosóvízbe egy evőkanálnyi kenőszappant. Ezzel mossuk fel a padlót. Ha csúszós lenne a járólap, mossunk fel csak vízzel és utána kevesebb kenőszappant használjunk legközelebb. Ezt sajnos padlója válogatja.






2012. december 5., szerda

Fudge, avagy a karamella ezer arca

Elérkezett a gasztroajándékok készítésének fő ideje. Lázasan süt, díszít mindenki, hogy örömet szerezhessen a hozzá közelállóknak. Nálam is készült pár finomság, egy alapra, de ez még régebben volt. Ezt a háromféle karamellát kapta egy kedves baráti család a látogatásunk alkalmával, valamint azóta már kedves ismerőssé vált Névtelen, aki megfejtette, milyen tálban is sült a rakott krumpli.


Chocolate Fudge


Csokis karamella, már megjelent korábban a Blogkóstoló 6. alkalmából, de annyira ízlett, hogy rögtön utána ismét elkészítettem, most barna cukor helyett muscobado cukorral. Remekül illett a többi közé kellemesen különleges ízével.

Vanilla fudge


Praliné Zsuzsinál találtam rá erre a kis gyöngyszemre, közvetlen az után, hogy a csokisat posztoltam. Gondoltam, ha már van csokis, legyen ez a másik ajándék Tökéletes választás volt, kicsit változtattam a recepten, felturbóztam, de az eredeti recept magában is megállja a helyét.

Hozzávalók:
- 26 dkg cukrozott sűrített tej
- 14 dkg cukor (lehet barna cukor is)
- 6 dkg (= 2 ek.) golden szirup (vagy akácméz)
- 8 dkg vaj
- 2 késhegynyi szódabikarbóna
- 1 rúd vanília (kisebb rúdnál egész is mehet)
- 12 dkg fehér csokoládé
- 10 dkg hámozott mandula durvára vágva

A sűrített tejet, a cukrot, a mézet/golden szirupot, a vajat, a szódabikarbónát és a vaníliarúd kikapart magjait egy lábosba teszem, és alacsony lángon, kavargatva melegíteni kezdem, míg a cukor el nem olvad egészen (kb. 8-10 perc). Ha a cukor elolvadt, nagyobb lángra kapcsolok, és folyamatosan keverve addig főzöm a masszát, míg az barnás-karamelles színű lesz, besűrűsödik, és elválik az edény falától (kb. 6 perc). Maghőmérőn mérve 116 fokot kell elérni (ez az ún. puha labdacs/gyenge golyó állapot, azaz ha a szirupból hideg vízbe csöppentünk, akkor egy golyóvá áll össze). Egy-két percet hagyom hűlni (kb. 60 fokig), majd belekeverem az apróra vágott fehér csokit, és kicsit kevergetem, míg mattabb színűre vált a massza, hozzáadom a mandulát. Ekkor kb. 14x14 cm-es, sütőpapírral bélelt krémeskeretbe vagy más szögletes edénybe öntöm, és hűtőbe teszem pár órára. Végül késsel kockákra vágom.

Coco fudge:


Ahogy kevergettem a karamelláimat, befészkelte magát a fejembe egy gondolat. Milyen lenne vajon a kókuszos karamella? Hogyan is lehetne elkészíteni. Volt még otthon sűrített tej, kókuszreszelék, de kellett bele még valami. De mi? Bevillant a fejembe, hogy van nekem kókusztejem. Nosza felbontottam és kezdődhetett a kotyvasztás a boszorkánykonyhában.

Hozzávalók:

160 g sűrített tej
100 g kókusztej (amennyiben sűrű lenne, ne olvasszuk fel, gyorsabban sűrűsödik vele a karamella)
140 g cukor
80 g vaj
100 g fehércsokoládé
100 g kókuszreszelék

A cukrot, kókusztejet és a vajat felolvasztjuk  a sűrített tejben. Amikor sima a keverékünk, magasabb hőfokra kapcsolunk és folyamatos kevergetés mellett karamellizáljuk. 4-5 perc múlva, hideg vízbe cseppentünk belőle. Ha golyóvá összeáll, míg leér a tál aljára, levesszük a tűzről, hozzákeverjük a fehércsokit. Ha elolvadt, belekeverjük a kókuszreszeléket. Sütőpapírral bélelt tepsibe vagy formába öntjük. Párszor az asztalhoz ütögetjük, hogy kimenjenek a levegőbuborékok belőle. Pár óra dermedés után kockákra vághatjuk, tetejükre fordítjuk és minden oldalát megszárítva bedobozolhatjuk. 

Ki mondta, hogy a karamella csak karamellszínű lehet?

JÓ ÉTVÁGYAT!