Láttam már fent pár Stollen receptet. Ez egy igazi német karácsonyi sütemény. Tradicionális.
Története a következő:
A kézzel készült Christstollen valószínűleg
Németország legrégebbi hagyományos karácsonyi
süteménye. Hivatalosan először 1329-ben a Saale-menti
Naumburgban
említették mint Henrik püspök karácsonyi ajándékát. Akkoriban a stollen
még csak egy kelt tésztából készült szegényes étel volt az
adventi böjt idejére. A mai napig változatlan formája a fehér cukorbevonattal együtt a pólyába tekert, újszülött
Jézusra emlékeztet. Mivel a
középkorban a katolikus
dogmák nem engedélyezték vaj vagy tej fogyasztását
böjt idején, a stollen tésztáját is csak vízből, zabból és repceolajból lehetett készíteni. 1491-ben azonban
VIII. Ince pápa egy „vajlevélként” (
Butterbrief)
ismertté vált levélben, engedélyezte olaj helyett a vaj használatát
azzal a feltétellel, hogy akik ezáltal „vétkeztek”, azoknak a
bűnbocsánatért fizetniük kellett, mely bevétel többek között a
Freibergi Dóm
felépítését is szolgálta. A „vajlevél” kezdetben csak az uralkodóházra
és beszállítóira vonatkozott, de érvényét nem sokkal később nagyvonalúan
kiterjesztették a lakosságra is. Így tehát jogosan állíthatjuk, hogy
egy pápa is közreműködött a stollen ma is használatos receptjének
kialakulásában. A hagyomány szerint a
szászországbeli Torgauban élő
Heinrich Drasdo
udvari péktől származott az ötlet, hogy az adventi böjtben fogyasztott
szegényes kalácsot karácsonyra különböző ínyencségekkel, például
aszalt gyümölcsökkel gazdagítsák. Így született meg a böjti kalácsból a ma is ismert ünnepi gyümölcskenyér.
A Christstollen egyik változata, a „Dresdner Stollen” (magyarul:
Drezdai
stollen) egész Szászországban és azon kívül is híres volt. A naumburgi
bejegyzés után körülbelül 150 évvel, „anno 1474-ben” tűnt fel akkor még
„Christbrod” (szó szerinti fordítása: Krisztuskenyér) néven egy, az
udvar részére kiállított számlán. Eredetileg a helyi szóhasználatban a
„Striezel” elnevezés volt elterjed, a drezdai
Striezelmarkt
(magyarul: Kalácspiac), Németország legrégebbi karácsonyi vására is,
ennek a tradicionális süteménynek köszönheti a nevét. A városban 1500
óta árulják a karácsonyi stollent („Christbrod uff Weinachten”). A szász
pékek 1560 óta minden évben a szent ünnep alkalmából megajándékozták
tartományurukat kettő, másfél méter hosszú és 36 font (kb. 18 kg) súlyú
karácsonyi stollennel. Ezek olyan nehezek voltak, hogy nyolc pékmester
és nyolc inas tudta csak a kastélyba vinni őket. II. (Erős) Ágost
drezdai választófejedelem 1730-ban egy 1,8 tonnás, óriási stollent
süttetett, amit aztán 24 000 szeletre vágtak fel. Ehhez az eseményhez
kapcsolódik a minden évben advent második szombatján megrendezésre
kerülő Stollenfest elnevezésű ünnepség a Striezelmarkton. Igazolt tény,
hogy Siebenlehn és Meißen város pékjei a maguk idejében messze híresek
voltak a stollenükről. A siebenlehni mesterek „szekérszámra”
szállították stollenjeiket Drezdába, az ottani pékcéh legnagyobb
bosszúságára. Csak a
harmincéves háború
végén, 1648-ban harcolták ki maguknak a kiváltságot a drezdai pékek,
hogy csakis az általuk készített stollent lehessen a Striezelmarkton
árulni. Miután megszokottá vált, hogy a pékek kedvükre használhatták a
„Dresdner Stollen” elnevezést, a stollen az
NSZK és az
NDK
kiegyezési tárgyalásain is szóba került. Ennek eredményeképp
Németország újraegyesítése után a „Dresdner Stollen”-t mint márkát
bejegyezték, és eredetvédetté nyilvánították: vagyis 1997 óta csak a
Drezda térségében sütött stollenek viselhetik ezt a nevet. Az „eredeti”
drezdai stollen kifejezés helyes használatára a „Schutzverband Dresdner
Stollen” egyesület ügyel, mely mintegy 150 drezdai és Drezda környéki
pék illetve cukrász érdekeit képviseli. Ettől eltekintve szerte
Németországban még mindig nagy mennyiségben adnak el legkülönbözőbb nevű
stolleneket, így például az
Érchegységben („Erzgebirgischer Stollen”),
Észak-Rajna-Vesztfáliában („ Stollenspezialist”),
Brémában („Bremer Klaben”), Vesztfáliában („Westfalenbäckerstollen“, „Münsterländer Stollen”),
Erfurtban („Schittchen”),
Münchenben („Münchner Kindl Stollen”), az Eifel-hegységben („Stollenbäcker“),
Köln környékén („Kölner Stollen“). A Kuchenmeister a legnagyobb ipari stollengyártó cég, amely üzeme
Soest városában, Vesztfáliában található. (Forrás: Wikipedia)
Dresdner Stollen (Drezdai stollen)
A „Schutzverband Dresdner Stollen” védegylet ösztönzésére és a
berlini
Főtörvényszék 1996. március 26-i döntése alapján a drezdai stollent
bejegyezték a Német Szabadalmi és Márkahivatalnál, és eredetvédetté
nyilvánították. A Szövetségi Törvényszék 1997. április 17-én
megerősítette ezt a döntést, így a drezdai stollent csak a drezdai
illetve környékbeli pékségek forgalmazhatják. Összetevői alapján három
fajtát különböztetnek meg: „Echter Dresdner Stollen” (Igazi drezdai
stollen), „Echter Dresdner Christstollen” (Igazi drezdai karácsonyi
stollen) és „Original Dresdner Christstollen” (Eredeti drezdai
karácsonyi stollen). A drezdai gyümölcskenyér 10 kg liszthez vagy
keményítőhöz minimum 3 kg szinte vízmentes zsiradékot tartalmaz,
amelynek legalább a fele tejszármazék. Legalább 7 kg aszalt gyümölcsöt,
legtöbbször mazsolát illetve kandírozott citrom- vagy narancshéjat, és
legkevesebb 1 kg mandulát adnak hozzá. Barackmarcipánt nem szoktak a
tésztájába tenni. A stollen több, mint százéves receptje 3
font (kb. 1,4 kg) liszthez a következő összetevőket írja elő:
- 300 g cukor
- 1 ¼ font (kb. 59 dkg) vaj
- ¼ font (kb. 12 dkg) marhafaggyú, manapság inkább zsír
- 1 ½ font (kb. 70 dkg) rumba áztatott mazsola
- ¾ font (kb. 35 dkg) kandírozott citromhéj
- ¾ font (kb. 35 dkg) mandula
- 110 g élesztő
- 1 csipet só
- reszelt citromhéj
- kb. ¼ liter tej
- Kenéshez: 15 dkg vaj
- 20 dkg porcukor
A durvára aprított mandulát, mazsolát, kandírozott citromhéjat (mehet felesbe narancshéjjal) 2-3 ek rummal elkeverjük és egy éjszakát állni hagyjuk. A lisztet egy tálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, ebbe beleöntjük az 1 dl tejben 1 ek cukorral feloldott élesztőt. Liszttel megszórjuk és 20 percet kelni hagyjuk. Hozzáadjuk a cukrot, vajat, marhafaggyút/ zsírt, sót, citromhéjat és tejet. Ebből egy viszonylag kemény tésztát dagasztunk. 30 percet kelesztjük.
Ezután a rumos gyümölcsöket beledolgozzuk, kétfelé vesszük.
Két hosszúkás nudlit formálunk a tésztából.
A közepüket a nyújtófával benyomjuk.
Az egyik hosszanti oldalát a másikra ráhajtjuk, így kapja meg a tipikus Stollen formát.
A két Stollent sütőlemezre fektetjük és letakarva 30 percig kelesztjük. 200C fokra előmelegített sütőben 50-60 perc alatt készre sütjük.
Forrón! lekenjük olvasztott vajjal és megszórjuk porcukorral, ezt addig ismételjük, míg a vaj és a cukor el nem fogy.
A sütés után a stolleneket legalább 3 hétig hűvös helyen kell
tárolni, amíg el nem érik a megfelelő nedvességet és szilárdságot. Az
igazi drezdai stollen soha nem tartalmaz marcipánt. Megfelelő
körülmények között (nyirkos helyiségben vagy pincében, nem fagyasztva)
tárolva gyakran
húsvétig is eláll. (Recept: Wikipedia, elkészítési leírás tőlem)