2012. május 9., szerda

Tepsis bundáskenyér

A minap kettesben voltunk csak Nagyfiúval. Hogy Életem Párja hol tekergett, nem tudom (pedig nem egy világ csavargója:-)). A lényeg a lényeg: főzve nem volt, kenyér sem volt itthon, pontosabban még csak kelt, ami pár szelet a cseréptálban árválkodott, igencsak szikkadt volt. Éhesek voltunk, de valami egyszerűt akartam készíteni, mert egy mesefilmet is meg akartunk nézni. . Az előző napi párizsi szeletből maradt még kis tojás, reszelt sajt is száradott a hűtőben. S ekkor jutott eszembe a bundáskenyér!





Mivel azonban lusta voltam ott figyelgetni a kenyeret, meg a Nagyfiú is nyaggatott, hogy nézzük már a mesét, gyorsan tettem kis tejet a 3 tojáshoz,  fehérborssal, val, kis szerecsendióval ízesítettem. Egy tálat kivajaztam, fejenként 2 kenyérszeletet belerakosgattam, ráöntöttem a tojásos keveréket és amíg a sütő bemelegedett 200C fokra, áztattam a szeleteket. Majd pici vajdarabokat dobtam rá és betoltam a sütőbe. A mikor a tojásos keverék megdermedt, megszórtam sajttal és 220C fokon rápirítottam. Ezután már csak enni kellett. Kívül ropogós, belül krémes volt. Pont illett a mozidélutánunkhoz.


















JÓ ÉTVÁGYAT!

2 megjegyzés:

  1. Pár hete süttem én is pont ilyet, hogy ne kelljen olajban sütni, hát elfogyott, de azt mondták, a hagyományos jobb. Pedig a rántott hús ízlik sütőben készítve. Nekem ízlik ez is, főként, mert nem kell sütögetni a kenyereket egyenként:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is jobban szeretem és még finomabba, ha a szeletek áztatás előtt picit borban megfürödtek. De nagyfiú nem akart most ilyet.

      Törlés