2012. március 7., szerda

Egy kanna tej utóélete II.: Sajt házilag

Amikor sok a tejszín, vaj készül. Ha összemegy a házi tej forralás közben? Akkor mi legyen? Mert ugye túró nem lesz belőle, annak altatni kéne a tejet első lépésben, utána melegíteni. Az összement nyúlós valamit mégis csak sajnáltam csak úgy egyszerűen kiönteni. Gondolkodtam, mitévő legyek és ekkor jött a nagy ötlet, hogy felöntöm, mint a túrót, majdcsak alakul. Megnéztem, s láttam, rétegesen, szálasan kezd kinézni, amikor a savó távozik Megkóstoltam és egész sajt íze volt. Hát ezt meg kell örökíteni, ezért vannak ettől a pillanattól fázisfotók. Mert ki gondolja, hogy egy ilyen véletlenből valami jó is kisülhet.
Megint jött az isteni szikra, ha már ennyire sajtra emlékeztet: le kellene nyomatni. Ehhez a legalkalmasabb egy konzervdoboz, ugyebár, ahogy a pástétomoknál szokás.

S működött. Egész délután pihent a sajtom a mosogatóban a barackbefőtt alatt. Majd a kíváncsiság hajtott és megnéztem.
Igazán jól nézett ki. Szépen összeállt, néhol persze kicsit még puha volt, de azt a részt aláhajtottam, újra nyomattam. S estére lett egy formás kis sajtom. Sajnos nem mértem meg a súlyát, de olyan 100 - 150 g lehetett. 

Felvágtam és megkóstoltuk: MOZZARELLA ÍZE LETT! :-)) Ezt sohasem gondoltam volna, de nagyon finom, kicsit édeskés. 


Egész biztosan ismét kipróbálom és utánanézek, hogyan is készül a mozzarella. S legközelebb pontos adatokkal szolgálok.
Soha sem lehet tudni, mire jó a véletlen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése